2013. április 17., szerda

Futás

Tegnap előtt elterveztük Gyöngyivel, hogy délután futunk, mert délelőtt olyan szép napos idő volt. Na az ír időjárással ne tervezzen senki! Délután zuhogott az eső és viharos szél fújt. Aztán tegnap délelőtt megint gyönyörű napsütésre ébredtünk, szóval nem haboztunk, hanem elmentünk futni rögtön. Hááát....nem vagyok valami fitt! Amit ősszel már simán lefutottam annak a felét is csak két részletben, közbe iktatott sétálással tudtam most teljesíteni, és mára igen komoly izomlázam van. El vagyok tunyulva, utálom is érte magamat, de megfogadtam hogy legalább heti háromszor elmegyek futni, ha törik, ha szakad. Csak lesz heti háromszor fél óra, amikor az időjárás kegyes lesz hozzám. Szeretnék újra olyan edzett lenni mint amikor kijöttem, nyilván nem tett jót a szervezetemnek, hogy 4 hónap alatt híztam 10 kg-t, majd 3 hónap alatt le is fogytam, úgyhogy most izmokat kell növesztenem. El is határoztam hogy mától heti kétszer tornázni is fogok itthon, van egy Callanetics dvd-m, persze hogy haladó, na azt régen lazán, most meg kb. sehogyan sem tudom végig csinálni, szerencsére emlékszem még a kezdő gyakorlatokra, és ahol nem tudom a haladó változatot ott a kezdőt fogom csinálni. Bízom benne, hogy ennyi erőfeszítéssel egy hónap alatt formába tudom hozni magam, mert elkezdtünk önéletrajzot írni nekem, és meg tanulom ami egy állásinterjúra kellhet, aztán belevágok hamarosan a munkakeresésbe. Kicsit félek az angol miatt, de muszáj lesz, és már nem várhatok sokat vele, de addigra szeretnék fitt lenni, hogy a megterhelés fizikai része legalább ne okozzon gondot, a nyelv miatt úgyse lesz könnyű.
Közben a Domonkos túl van némi virusos hányás- hasmenésen, amit sikerült félnap hiányzással, és némi diétával megúsznia. Reméljük a család többi tagja nem kapja el, főleg nem Áron, főleg nem a hányást, mert járvány van a városban az iskolások között.
Aztán a kedves otp is irt nekünk levelet, melyben közölte velünk hogy május 4.-étől legyünk kedvesek az eddig fix törlesztési részletes devizahitelünket a mindenkori frank árfolyam szerinti változó összegű, de már most is dupla ( a múlt havihoz képest) annyi pénzel havonta  fizetni. Ez nem nagy öröm, de még simán kifizetjük innen. Viszont ha most még otthon élnénk, akkor a hajléktalan lét, a kilátástalanság, és a kétségbe esés következne, mert otthonról esélytelenek volnánk.
Eddig is jó döntésnek éreztem hogy eljöttünk, de most tiszta szerencsének, mert mihez kezdenénk most? Amúgy jó lenne tenni valamit, hogy ezt a változást ne tehessék meg, mert mért is van joguk változtatni nekik, és mért nincs nekünk, de nyilván ha most hazautaznék, elővenném a szerződést, lenne benne egy apró betűs rész ami alapján jogos ez a húzás is. Pedig becsülettel fizetjük 5 éve, és még fogjuk 15 évig, és háromszor  annyit fogunk végül kifizetni mint amit felvettünk, ez már az uzsora kamatnál is rosszabb szerintem. Soha az életben többet kölcsönt nem fogunk felvenni az tuti, és a gyerekeimnek is megtiltom megmagyarázom hogy mért ne tegyék ők se!
Most hogy jól kipufogtam magam, megyek és kipróbálom a rahát receptjét, (amit múltkor ide is leírtam, mert unatkozom, és valamit muszáj csinálnom) mert ma itthon kell ülnöm és várni a futárt aki jelezte hogy jön a csomagért és viszi Magyarországra.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése