2015. április 24., péntek

Botrány

Hogy mi ez a megtáltosodás nálam, hogy ilyen sokat írok? A héten kétszer fél napot kellett csak dolgoznom, mert a betegek sorra mondják vissza az időpontjaikat, ugyanis most van itt egy botrány, amivel tele a sajtó, és e miatt tartanak a magyar fogorvosoktól. 
http://www.independent.ie/irish-news/bogus-dentist-vanishes-without-a-trace-leaving-patients-with-expensive-bills-31150555.html

http://www.hir24.hu/belfold/2015/04/19/harom-millioval-lepett-le-a-csalo-fogorvos/

Ha majd ez elül, és elfelejtik akkor gondolom újra jönnek. De azért köszi, hogy már megint valaki öregbíti a magyarok jó hírnevét.

Domi- ADHD, DCD

Miután szerdán voltunk újra Mallowban a Domival a mozgásterapeutánál, most már teljesen hivatalos papírunk van itt is arról hogy ADHD-s és DCD-s (Developmental Coordination Disorder/Dyspraxia- veleszületett mozgáskoordinációs zavarnak fordítanám én). Ezért, hogy ezek ellenére is egyenlő esélyekkel induljon a vizsgákon, mostantól fogva az érettségiig minden vizsgán, jár neki a külön terem, a segítő asszisztens, a több idő, és hogy laptopon (nem pedig kézírással) kell írnia. Ezen kívül egy iPad-ot is biztosítanak neki amit az iskolában minden tanítási napon, eleinte a segítő asszisztenssel használhat, tele segítő programokkal. Állítólag ez hasznos lesz, nem csak azért mert az angol-magyar szótár is rajta lesz hanem, a helyesírásban és a tanulás szervezésben is segít neki majd. Ezt nem nagyon tudom elképzelni hogy hogyan, ezért kíváncsian várom. Minden esetre ez hathatós segítségnek tűnik, ahhoz képest, hogy otthon azt nem sikerült elérni, hogy nyelvtanból a helyesírást és a külalakot ne osztályozzák neki. Szóval a másfél hónap múlva kezdődő Junior vizsgákat már így fogja megírni, és ez már hivatalos és biztos. Nagyon örülünk neki, mert Domi mindig nagyon szorgalmas volt a tanulásban, de mégsem ért el jó eredményeket, mert vagy nem volt elég ideje mindent leírni, vagy véletlenül rossz helyre, vagy másik témáról irt, vagy olvashatatlan volt az írása. Ezek a hibák most mind ki lesznek küszöbölve, és végre az értelmi képességeinek és a tudásának megfelelő jegyeket fogja kapni

2015. április 22., szerda

A kutya

Találtunk egy kutyát, vagy ő talált minket, nem is tudom. Vasárnap Áron kocsimosás közben vette észre, hogy az autó másik oldalán lefetyel a lecsorgó vízből. Nagyon félt, nem lehetett közel menni hozzá, végül Domi türelemmel és szalámival becsalogatta a házba. Borzalmasan büdös volt, ezért egy óra elteltével amikor már evett, ivott és nem remegett annyira, Áron megfürdette. Persze nem nagyon tetszett neki, de azért sírva tűrte. Mivel már este volt, és még mindig vizes, ezért a konyhában készítettünk neki alvóhelyet, és ő hajnali négyig nyugton is volt. Akkor vonyítva, morogva ugatni kezdett, ezért kiengedtük az udvarra, de tíz perc múlva újra kezdte kint is. Aludni már nem lehetett tőle, se kint, se bent nem maradt csendben sajnos. Napközben is kb. fele részben, ugatva vonyít, nem igazán lehet tudni miért, és azóta is, de hajnalban egyre később kezdi a cirkuszt. Hétfőn vettünk nyakörvet, pórázt, és elvitték a gyerekek megnézetni, van-e benne chip, sajnos itt nem kötelező, és nincs is benne, ezért most marad a hagyományos kiplakátolós módszer. Ha senki nem jelentkezik érte, akkor még meg kell kérdezni a lakás tulaját, hogy megtarthatjuk-e, mert a szerződésben benne van, hogy nem tarthatunk állatot. Ha nem engedi meg akkor menhelyre fog kerülni, de ha belegyezik akkor megtartjuk. Domi nagyon boldog, de igaziból mindegyik fiú az, és végre Domi mozog is, mert hát sétáltatni kell a kutyát.


2015. április 19., vasárnap

Domi haja

Domi kiskorától fogva többnyire hosszú hajat hord, neki ez tetszik, és bár időről időre levágatta, végül mindig újra növeszti.
Domi régen:





Otthon leginkább a csúfolódások miatt vágatta le, mert a "kislány vagy" illetve a "buzi" és a homokos" sajnos rendszeres "becenév" volt. Nem kímélték a tanárok, a felnőttek sem, csak ők nem használtak ilyen erős szavakat, de hogy senki nem tudta tiszteletben tartani az ő döntését, az ízlésest, az elég szomorú. Mert otthon egy gyerek ne akarjon kilógni a sorból, és más lenni mint a többi, rengeteg bántás érte ez miatt. Mi is rengeteg kritikát kaptunk, hogy miért engedjük neki, de az az álláspontunk, hogy egy gyereknek is van (és miért ne lenne) ízlése, és véleménye, had döntsön ő arról, hogy milyen külsőt szeretne, amíg ápolt és rendezett.  Éppen ezért az öltözködésükbe is csak picit javítottunk bele, ennek szellemében. Amíg kisebb volt nem engedtem, hogy elől megnövessze a haját és iskolába összegumiztam a tarkóján, de ennél jobban nem szóltam bele. Ő pedig minden bántás ellenére is kitartott a saját elképzelése mellett, ami becsülendő.
Amikor kiköltöztünk, annyira tartott tőle, hogy itt is ez a csúfolás következik, hogy levágatta előtte és két évig nem is növesztette meg, de tavaly már úgy érezte, hogy nem lesz ez gond, és elkezdte növeszteni. Most már nemcsak hátul, hanem elöl is, és csodák csodája, itt nem szóltak a tanárok semmit (pedig ez egy katolikus iskola) és csak egy osztálytársnak jutott eszébe azt mondani, hogy kislány, de erre Domi ártatlan szemekkel rámeredt és megkérdezte, hogy nem látod az egyenruhám (mert az ő iskolájukba csak fiuk járnak és a lány iskolának tök más egyenruhája van) és ezzel ez a kérdés le is zárult. Tehát senki nem piszkálta érte és kedvére hordhatott hosszú hajat. Ő ezt élvezte is, és egészen tegnapig hosszú haja is volt, amikor úgy döntött, hogy levágatja. Azt mondta végig gondolta, hogy otthon lesz nyáron július-augusztusban, a legnagyobb melegben, és az nem lenne kellemes, vágjuk le. Nem tudom, hogy csak a meleg miatt, vagy a rossz emlékek is közre játszottak, de így döntött. Amúgy szerintem ez a haj jobban áll neki mint, ahogy eddig hordta.
Előtte:
 Utána:

2015. április 17., péntek

Rionna szülinapja

A legutóbbi hétvége a pihenés jegyében telt, mind a ketten nagyon elfáradtunk, lehet hogy a tavaszi fáradtság, vagy nem tudom, de nem mentünk sehova, nem buliztunk. Csak ide oda dőltünk és nem csináltunk semmi különöset, filmet néztünk, olvastunk, és ez jó is volt így.
Azért egy kivétel volt, mert szombaton volt Rionna 18.-szülinapja, és a kívánságára készített neki Áron jó kis igazi magyar gyümölcstortát, amit ő csak nálunk evett és a világ legfinomabbjának gondolja. Tehát elkészült a speciális Áron féle magas gyümölcstorta, és elvittük családilag, némi jelképes ajándékkal együtt, kora délután hozzájuk. Az apukája, a nővére és az egyik unokahúga volt otthon, Rionna nagyon örült, és a torta mindenkinek ízlett, kávéztunk, kicsit beszélgettünk aztán el is jöttünk, csak a Dénes maradt. Délután még elmentek Rionna anyjához, aztán apuka elvitte vacsorázni Limerickbe őket. Este aztán elmentek pub-ozni, mert végre legálisan ihat alkoholt, Györki is velük ment, jól érezték magukat, és csak kicsit ittak többet mint kellett volna.

2015. április 15., szerda

Húsvét

Húsvét előtt szombaton Corkban voltunk vásárolni, és mivel azt hallottunk, hogy az English Marketen lehet kapni magyar füstölt árut, ezért alaposan körbejártuk. Sajnos csak később derült ki, hogy nem ott, hanem a Corn Marketen lehetett a piacon, de azért csülköt meg zúzát vettünk. Szerencsére még a fagyasztóban volt elrakva egy kevés sonka az Ági néni féléből, és az itteni füstölt sonkából is főztünk, bár az inkább olyan, mint otthon a bolti kötözött sonka. Festettem tojást is hagymahéjjal, egész jó lett. 
Húsvét vasárnap kirándultunk Doneraile Parkba, hosszú idő után végre megnyitották megint a long walk-ot, szóval jól elfáradtunk, mire végig jártuk, de nagyon jól esett. Szedtünk medvehagymát és csalánt is. 
Húsvét hétfőn Áron a saját versével ébresztett, és illatoztam aztán egész nap. Györki lelkesen reggel elkezdte végig járni az itt lakó magyar lányokat, asszonyokat, dél körül hazaugrott, hogy én se maradjak ki, aztán ment is tovább. Estig nem is láttuk, és addigra már ő is alig látott a sok italtól, mert jó magyar szokás szerint, a locsolót itatni kell.
Domi saját locsolóverset írt nekem, nagyon aranyos volt, Dénes meg már íresedik, mert ő nem is nagyon akart meglocsolni, végül azért immel-ámmal, és vers nélkül, de valamit löttyintett a nyakamba.

2015. április 14., kedd

Kilkenny

Jól el vagyok maradva az írással, mert Kilkennyben még húsvét előtti hétvégén, vagyis még március végén voltunk. Szóval Györki kinézett magának egy elektromos dobot az írországi használt adok-veszek oldalon és el kellett menni érte Carlow-ba. Ez egy jó két és fél órás út tőlünk, és ha már ennyit utazni kell, akkor legyen családi kirándulás, úgyis régen volt ilyen. Nosza felkerekedtünk, megnéztük, megvettük. 


Nekünk is jó hogy elektromos dob, mert fülhallgatóval is tud gyakorolni, nem hallatszik az egész házban. 

De ott semmi látványosság nincs a környéken, még az ott lakó eladó is inkább Kilkennyt ajánlotta. Ezért visszafelé meg is álltunk és bementünk a kastélyba, nem bántuk meg, lélegzet elállító volt.




















 A kastély előtti téren sétálva találtuk ezt az érdekes régi kutya és lóitató medencét.