Tömören egy hónap

Bocsi, hogy egy ideje nem jártam erre, úgy tűnik, hogy most már csak kampány szerűen jut eszembe, hogy írjak. Ennek egyik oka nyilván a lustaságom, a másik hogy úgy érzem senki sem olvas, mert Csillagon kívül senki nem jelez vissza, nincsenek hozzászólások. Valahogy nekem meg így nincs motivációm, de azért igyekszem sűrűbben írni. 
Az elmúlt egy hónap röviden: a kályhát kipróbáltuk, végre jó, időnként be szoktunk gyújtani. A kandalló körül megengedte a tulaj hogy lefessük a falat mi, ilyen se volt még...
Domi megkapta a karácsonyi tesztek eredményét a suliban, borzasztó rossz lett, még soha ilyen vacak jegyei nem voltak, sajnos őt is utolérte a kamaszbetegség, a nem tanulás. Most kicsit szigorúbban fogjuk, remélem meg lesz az eredménye.
Dénes megkapta a tanuló jogosítványát, ezzel már vezethet, ha valaki ül mellette, akinek rendes jogosítvány van, és két éve van, hogy levizsgázzon és megszerezze ő is a rendeset. Február elején megírta a próba érettségit is, most iskolai szünet van és várjuk az eredményeket. Csak reméljük hogy jók lesznek, beadta a jelentkezését is az egyetemre, itt tíz helyet lehet bejelölni, aztán majd az érettségi után meglátjuk melyikre lesz elég pontja. Márciusban kell beadnia a portfólióját, és felvételi beszélgetésre is megyünk. Most már ő is rákapcsolt a tanulásra rendesen.
Györki is itthon van szabadságon most a sulis szünet alatt, és meghívta Magyarországról egy barátját látogatóba. Velük kirándultunk Mallowba, a Cliff of Moher-hez, a Burrenben, az óceánparton, aztán tegnap Lough Gur-ban is. Úgy tűnt Dávidnak is tetszett Írország, de ma már utazott is haza. Nincs valami szép idő, szegény majdnem végig az esőben kellett kiránduljon, ma meg még erős szél is van. Íme pár fotó a kirándulásról:

Áron rendületlenül dolgozik, majd márciusban lesz egy hét szabadsága. Én változatlanul itthon vagyok, Kate jár hozzám minden szerdán angolozni, beszélgetni, szerinte és az önkénteskedő hölgyek véleménye szerint is sokat fejlődött a másfél hónap alatt a beszédem. Nagyon sokat számít, hogy nem csak írásban gyakorolhatok, hanem beszélnem is kell.