Áldott karácsonyt!

Ezzel a családi videóval kívánok mindenkinek boldog ünnepeket! Mi nagyon jól szórakoztunk a készítése közben, remélem nektek is meghozza a jókedveteket!

https://www.youtube.com/watch?v=AR06AcUTyzo


A napokban ígérem, hogy írok végre rendes posztot is.

A bromélia

Amikor ide költöztünk Írországba, nem volt egyetlen szobanövényem sem, és pénzem sem volt, hogy vegyek, de az egyik itt élő csaj, aki később barátom lett, megajándékozott az akkor különültetett bromélia gyerekeiből kettő darabbal. Nagyon örültem nekik, bár kicsik voltak, de sokat págyolgattam őket, és egész szépek lettek. Aztán később még lett egy csomó növényem, és mivel ebből kettő volt, a két földszinti, utcai ablakba raktam őket, két éve ott voltak, és a nyáron az egyik virágzott is, aztán elkezdett elrohadni a virága, ahogy ez a broméliáknál lenni szokott, de lett három kis gyereke is és azokat szétültettem. 
Amikor még virágzott, becsöngetett egy idősebb hölgy és megdicsérte, hogy milyen csodálatosan szép a virágom, ő még ilyen szépet nem is látott. Így nézett ki, bár ez nem az, csak a netről szedtem le: 

Aztán őszre már a másik is elkezdett virágozni, és múlt hét végén megint becsöngetett a hölgy, hogy ez a virág gyönyörű, és ő mindenhol keresett ilyent, de sehol nem kapott, ezért ő hajlandó bármennyit fizetni, csak adjam el neki. Domit hívtam fordítani, és mondtam neki, hogy odaadom ajándékba, mert a másikból már van három hajtásom is, és ez sem él már sokáig de akkor majd hoz hajtásokat azt szét ültetheti és ezután mindig lehet ilyen virága. Miután elment, mondta Domi, hogy a kezébe nyomott 10 eurot, hogy ha én nem fogadom el akkor vegyen ő rajta magának csokit. Ma pedig bedobott a postaládába egy köszönő kártyát nekem. 

Szeretem ezt az országot....

Vettünk két autót

Az elején kezdem. Péntek reggel 8-ra lebeszéltük a találkozót Limerickben, hogy megnézzük, és talán meg is vegyük az új autót. A tulaj késett háromnegyed órát, ezért negyed órája volt Áronnak hogy megnézze, kipróbálja, eldöntse, és ha úgy dönt meg is vegye az új kocsit. Ha később indulunk el onnan akkor nem érek be dolgozni. 

Megvettük és 9-kor úton is voltunk haza, én nem tudtam megnézni sem rendesen, mert én a másikkal jöttem haza, fogtam a melós cuccomat itthon és indultam is tovább dolgozni. Elég nehéz fárasztó munkanapom volt, aztán siettem a fertőtlenítésél, takarítással, hogy hazaérjek hétre, mert 8-ra hivatalosak voltunk a főnökömhöz partyra, és még előtte le akartam fürdeni is.

Nem emlékszem, hogy mit rontottam el, és igazából nem is érzem, hogy elrontottam volna valamit, de tény, hogy mégiscsak, mert összetörtem a kocsit. Valószínűleg felmentem a patkára, ami megdobta a kocsit, felállt a két baloldali kerékre, majdnem átfordult velem, de végül vissza zökkent négy kerékre. Kinyíltak a légzsákok, ezért nem láttam semmit, de szerencsére nem jött szembe semmi, mert a szembe sáv mellett az árokban álltam volna meg, ha nem lett volna pont egy farm bejárata, így viszont a bejáratban majdnem a beton kerítésnek ütköztem, de szerencsére le tudtam fékezni. A nyomokból utólag ezt rakta össze Áron, és hogy mindennek az volt az oka, hogy felmentem a padkára. Sajnos ez itt tipikus hiba, azoknál akik Európában a másik oldalon tanultak meg vezetni, hogy nem érzem a bal oldalát a kocsinak.  Hála a jó Istennek, hogy én egy karcolás nélkül megúsztam, a légzsákot sem fejeltem le és a biztonsági őv sem hagyott, semmi nyomot rajtam. Az ott lakók szerint ez egy nagyon rossz kanyar, már nagyon sok baleset történt itt, mert megtörik a kanyar íve, és felvisz a padkára. A bal első kerék kitört és a szélvédő is, ezért nem volt más lehetőség, mint autómentőt hívni. 

Másnap kiderült, hogy nagyon drága lenne a javítás, és a roncsért alig kapnánk valamit, de beszámítják elég tűrhető áron, ha veszünk egy másikat. Ezért és mert kell a két autó (itt nincs tömegközlekedés a kisebb helyek között, és ezért dolgozni mindketten kocsival kell járjunk) vettünk egy másik ford focust, ez is 14 éves mint az előző volt, bár egy kicsit nagyobb teljesítményű, és jobb állapotban van a belseje is. 

A két autó a ház előtt: 

Már ezzel járok dolgozni hétfő óta, sajnos elég félős lettem, ha sötétben kell vezetnem, de Áron szerint majd ez javul, egy-két hónap múlva már nem lesz ilyen rossz. Egyenlőre úgy vezetek mint egy mami...

csak ennyi...

Családunkkal a héten semmi különös nem történt, a fiúk suliba járnak. Áron és Györki sokat túlóráznak, csak 7 óra körül érnek haza, ez így is marad karácsonyig sajnos. Én kezdek beleszokni újra a munkába járásba, és jól haladok a szakma tanulásában is, viszont hulla fáradt vagyok estére. Most ennyi....majd jelentkezem.

Fogászati asszisztens

Fogászati asszisztens lettem, illetve elkezdtem megtanulni a gyakorlatban ezt a szakmát. Itt Írországban ehhez nem szükséges a képesítés, hanem a gyakorlatban kell elsajátítani, aztán le lehet vizsgázni, ha akarok, és a munkaadóm igényli. Utána néztem otthon a képzés 2000 órás, ebből a 60% gyakorlat, tehát 800 óra elmélet kb. Ez mondjuk 3-4 hónap suliba járást igényelne, de mivel nekem nincs meg az érettségim, soha nem is kezdhetném el az OKJ-s tanfolyamot, mert az féltétel.  Úgy szeretem ezt az országot, mert itt nem a papír számít, mindent két úton lehet megközelíteni, vagy először tanulsz, utána szerzel gyakorlati tudást, aztán elhelyezkedsz, vagy először elhelyezkedsz, gyakorlatot szerzel, és ha van rá igény a munkaadó részéről (legtöbbször nincs, kivéve ha törvény írja elő) akkor papírt is szerzel. Persze ez nem igaz a diplomát igénylő szakmákra, csak a többire.
Nekem egy könnyítésem van, hogy egy magyar fogászati klinikán dolgozom, ahol magyar személyzet van, de a páciensek írek. Itt nagyon jó híre van a magyar fogászoknak, mert az itteni orvosok elég konzervatívak a kezelésekben, és az árak is sokkal kedvezőbbek mint a helyiek.
Tehát ott állok a fogászati szék másik oldalán a fogorvossal szemben, és csinálom amit mond, eleinte csak úgy, hogy add ide azt a zöld izét, aminek ez és ez a neve amúgy, aztán harmadszorra már csak a nevét mondja. Mindent fokozatosan tanít meg, ha valami már megy, bedobja a következő újdonságot.

Eddig eléggé tetszik majdnem minden, azért van egy-két undorító dolog is, de ki lehet bírni. Két hónap próbaidőre vettek fel, ha ezalatt úgy látják, hogy ügyes vagyok, és tudnak velem dolgozni, akkor januártól új szerződést kaphatok. Nagyon igyekszem, mert már utáltam itthon ülni, és most végre újra van felnőtt életem, és aligha találnék itt másik állást ahol az angol hiánya ennyire nem számít. Igaz hogy 30 km-re van tőlünk a munkahelyem és ez napi jó egy óra autózást igényel, de ezt sem bánom, mert így végre megszerzem az itteni vezetési rutint is. Mióta itt lakunk alig vezettem, most aztán van rá alkalmam, sőt ha marad az állás akkor vennünk kell még egy kocsit, mert kétfelé járunk dolgozni és most reggel nekem korábban fel kell kelni és elmenni Áronékkal és vissza hozni a kocsit, aztán délután hazafelé mindig valakihez be kell kérjék magukat. Mert én reggel 10,30-ra megyek és este 8 körül érek haza. Tehát a fiuk is egyedül vannak itthon délután, de szerencsére már elég nagyok, ezt az egy -két órát kibírják míg az apjuk is hazaér.
A héten már Dénes ki is próbálta milyen itthon lenni betegen anya nélkül, mert felfázott, náthás és magas láza is volt. de ma már ment suliba. Helyette ma a Dominak van láza és ő lesz itthon egyedül, de már ő is elég nagy ehhez.

Munkahely

Sikerült elhelyezkednem, ez azzal is jár, hogy a szabadidőm erősen lecsökkent. Ezért mostantól heti egy posztot tudok csak ígérni nektek, de azt próbálom betartani. Hétvégén majd írok bővebben is.

Őszi szünet

A múlt héten volt a szünet a suliban, és nem mondhatom, hogy unalmasan telt volna. Sok rossz dolog történt a családban is és az ismeretségi körben is, amiket most nem akarok itt kifejteni. Lényeg hogy mindenki jól van, és ez mind mögöttünk van már. 
Halloween-re feldíszítettük a házat a fiukkal, és tököt is faragtak Áronnal, ez jó kis program volt. 

Domival elkezdtünk egy új kirakót, majd ha elkészül rakok fel fényképet is.

Halloween party

Hosszú hétvége volt nálunk ami azt jelenti. hogy 27.-e hétfő munkaszüneti nap volt. Kicsit furán hozták össze idén, mert ez elvileg a Halloween nap miatt van, ami viszont 31.-én pénteken lesz, tehát logikusabb lett volna ha az utána levő hétfő a munkaszünet, de akkor már vége az őszi szünetnek is a suliban, és a slussz poén amit nem is értem, hogy gondoltak, hogy Áronéknak Halloween utáni szombaton dolgozni kell. Kíváncsi leszek az írek közül bemegy-e bárki is dolgozni, szerintem nem. Szóval az említett okok miatt vasárnap volt városszerte és nálunk is a buli. Feldíszítettük a konyhát, és beöltöztünk jelmezbe, eljött a Buri a kisfiával és a Niki is. Sütöttünk tök, szellem és denevéralakú sütiket, a poharak is kaptak matricát. 

Diós, mazsolás szellem, -sajtos, sós kelttészta denevér, -szalonnás, sajtos keksz tök 

Kifestettük a Domi arcát, zombinak öltözött elég ijesztően nézett ki, 

Dénes és Rionna kicserélték a sulis egyenruhájukat és zöldre festették a hajukat. 

Györki vett egy barát csuhát és abban parádézott, 

Áron pedig Lincoln a vámpírvadásznak öltözött. 

Burikából szintén zombit csináltunk, 

a Buri saját magát Ghoul Reaper-nek nevezte, 

Niki iskolás lánynak öltözött, ez itt elég népszerű jelmez az egyenruha miatt, 

és én pedig gonosz pók királynőnek. 

Jó kis este volt, a végén még (Buri és a gyerekek kivételével) elmentünk a Gearys-be ahol jelmezes buli volt, sajnos akkora tömeg volt hogy lépni nem lehetett. Jelmezben kb minden tizedik ember volt csak, de nagyon örültek minden jelmezesnek, csak egyet ittunk aztán tűztünk haza, mert ez a tömeg már túlzás volt. Éjjel egykor már ágyban voltunk, nagyon jól éreztük magunkat, úgy néz ki hagyomány lesz nálunk is a halloween party, mert ez már a második volt.

Kirándul

Szerdán megjelent egy macska az udvarunkban, nagyon kedves, barátságos, és nagyon éhes volt. Megetettem aztán elment, pénteken megint jött, és azóta egyre több időt tölt az udvarunkban. Úgy tűnik mintha süket lenne, de legalább is nem hallana jól, és az egyik szeme is furcsán áll mintha nem látna tökéletesen vele, vagy dagadt lenne az a fele a fejének. De jókedvű, kedves, dörgölőzik, dorombol, rengeteget eszik, most reménykednek a gyerekek, hogy megmarad nálunk és nem jelentkezik megint a gazdája mint az előzőnek.

Szombaton megint kirándultunk Doneraile Parkba, olyan jól sikerült hogy négy órát mászkáltunk, és már sötét lett mire hazaértünk.

Szedtünk kétféle gombát, szürke tölcsérgombát és sereges tölcsérgombát, csalánt a csalánleveshez, egy csomó bükkmakkot amit meg fogok pirítani és úgy fogjuk elrágcsálni, és egy csomó gesztenyét. Jó fárasztó volt, de nagyon jól éreztük magunkat.

Vadon termő kaják

A kevés alvást és a sok utazást kipihentük már, és kirándulni vágytunk a hétvégén, ezért szombaton elmentünk Doneraile Parkba. Nem volt szép idő, szemerkélt az eső, de mi vízálló cipőben, esőkabátban, termoszban meleg teával, frissen sült pogácsával felszerelkezve érkeztünk. Györki nem akart kirándulni (mert szombat délelőtt kivételesen dolgoznia kellett) ezért Rionna jött velünk ötödiknek. Abban reménykedtünk hogy érik már a gesztenye, ezért vittünk zacskókat. Mint kiderült nem csak a gesztenye érik, találtunk egy csomó bükkmakkot, 

azt ropogtatva sétáltunk be a hatalmas tiszafák alá, amik tele voltak piros bogyóval (és bár minden más része mérgező, de a bogyók nem) nagyon finom édesek voltak. Később találtunk zsenge, új hajtású csalánt, szedtünk is egy levesre valót, aztán pedig egy csomó bimbós pöfeteget, majd később nagyon sok más gombát is amiket nem szedtünk le csak fotóztunk,

 
de az egyik fajtából szedtünk egy csomót, mert jónak tűnt, és gondoltuk majd itthon segítséget kérünk apósomtól (aki gombaszakértő) és beazonosítjuk. 

Végül a gesztenyefákhoz érve találtunk gesztenyét is, bár nem sokat mert még csak most kezdett érni, de azért ez a kevés is három tepsit megtöltött. 

Kerestünk mogyorót is, de hiába van sok bokor, a sűrű aljnövényzetben nem sokat találtunk, talán egy maroknyit csak. Rionna el volt varázsolva, ő még soha nem sétált így az erdőben, hogy eszébe jutott volna, hogy onnan bármit is megegyen. Teljesen bepörgött, minden érdekelte, minden új volt neki, jó volt látni a lelkesedését. Kicsit arrébb találtunk egy kevésbé vizes padot, és elfogyasztottuk a teát és a pogácsát, aztán haza indultunk. Itthon készítettünk csalánlevest buggyantott tojással, és gombás húsos tokányt galuskával. Mint kiderült a gomba neve szürke tölcsérgomba és nagyon finom volt. A desszert sült gesztenye volt, Rionna is velünk evett és ízlett neki minden. Valószínűleg a jövő hét végén újra megyünk.