2013. március 23., szombat

Tavaszi szünet


Pénteken véget ért a délelőtti angol tanfolyamom, kár mert nagyon szerettem, és ennek köszönhető, hogy ugyan még sokszor helytelenül, meg hiányosan, de már meg merek szólalni angolul. Mivel én soha ezelőtt nem tanultam angolt, (csak németet) ezért semmi, még alap tudásom sem volt, csak ami pár év számítógép, internet használattal ragad az emberre. Szóval szinte semmi. Ez a tanárnő már évek óta, nem angol anyanyelvűeket tanít, angolul, angolra. Nagyon nyitott személyiség, ügyesen pantomimezik, és olyan kedvesen tud ösztönözni, hogy az ember (ld. a gátlásos, félős nyuszi mint én) észre sem veszi, hogy megszólal, sőt kommunikál angolul. Az utolsó órára vittünk sütit, valaki teát, kávét, a tanárnő hozott bögrét, kistányért kanalat, és az utolsó egy óra beszélgetéssel telt. Én is sütöttem sütit (a facebook-on keringő nyuszis receptet, ami nem lett annyira szép mint ott de, azért finom)




 és úgy alakult hogy az utolsó fél órában csak a tanárnő és én tudtam maradni, és tényleg beszélgettünk. Ő is mesélt az életéről, magáról és én is, nagy élmény volt, mert én most először beszélgettem valakivel angolul, és igaz kellett a szótárt néha használni, de azért mégis. Most úgy érzem ha nap mint nap angolul kéne beszélnem, és muszáj lenne, akkor viszonylag hamar elfogadható szinten megtanulnék angolul. Szóval kár hogy vége, és nem vigasztal, hogy szeptembertől folytatódik majd, mert az még nagyon messze van, ráadásul lehet hogy addigra elhelyezkedem és akkor aligha tudok délelőtt tanfolyamra járni.

Ma elkezdődött a gyerekeknek a tavaszi szünet, két hétig tart. Csak reménykedni tudok, hogy jó idő lesz és el tudnak menni sokat a parkba focizni, mozogni, ha nem, akkor az őrületbe fognak kergetni, mert két bepörgött, energiától túl fűtött kamasz bezárva a házba két hétig - katasztrófa. Ma őrültek voltak, egymást gyúrták, húzták, hergelték, piszkálták, állandó nyüzsi, hangzavar, anyaaaa báááánt! Mindez mellé Áron náthás és ingerlékeny, de fél napig gitározott, illetve zenét hallgatott, ami mindig plusz bepörgeti őket. Most is itt birkóznak a földön, és Domi azt kiabálja JAJJ A FEJEM! a Dénes meg fölötte áll és nevet! És ma pedig már voltak a parkban.
Most szivesen elrepülnék 2 hétre egyedül valahova, vagy őket küldeném el valahova 2 hétre....Hogy fogom én ezt túl élni? Na megyek és szét csapok köztük....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése