A fiúk készítettek kókuszgolyót desszertnek, de az már nem is fért belénk este, csak másnap.
Domi három napig volt lázas, de 37.9 fölé nem ment a hője, aztán csütörtökre elmúlt. Fogalmam sincs miért volt, mert fejfájáson kívül semmi más tünete nem volt, se hányás- hasmenés, se köhögés- orrfolyás, semmi. Mivel Domi meggyógyult, szombaton megyünk az óceánhoz.
Olyan jó idő van, hogy hétfő óta be sem csuktuk az ablakokat, éjjel sem, sőt két napja az ablakokon a sötétítőt sem húzom szét. Az írek szenvednek, jobbra- balra dőlnek a melegtől, itt hét éve nem volt 30 fok, hőségriasztás van folyamatosan. Mi azért ezen csak mosolygunk, mert amikor tavaly augusztusban elutaztunk Magyarországról, a vályogházunk belsejében volt 30 fok, alig tudtunk aludni, nappal kint a napon meg inkább 40. Nem visel meg minket nagyon, inkább örülünk, hogy ugyan nem tudunk idén haza repülni nyaralni, de azért nem marad ki a nyár nekünk sem. Ki is mostam gyorsan az összes téli kabátot, takarót, ágyneműt, függönyt, mert fél nap alatt megszárad bármi. Viszont érdekes, hogy a parkban kezd kisülni a fű, ami otthon nem furcsa, itt viszont mindig minden zöld szokott lenni. Ja, és egy hete nem esett az eső!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése