Doneraile Park -ismét

Tegnap elmentünk Mallowba megvenni az iskolatáskákat, kaptunk is megfelelőt, mind a ketten választhattak, jól is néz ki, márkás is, az ára is rendben volt. Most boldogság van. Utána az volt a terv, hogy elmegyünk Doneraile Parkba, de Gyöngyi most költözött Mallowba és meghívott hogy nézzük meg a házat. Tehát meglátogattuk őt, és találtunk ott egy kiskutyát, amitől nem tudtunk elszakadni. A ház is klassz, a fiúk rögtön el is képzelték milyen jó lenne nekünk egy olyan, mert akkor a legfelső emelet csak az övék lenne, de a kutya mindent vitt. Jó későn indultunk el, és az eső is lógott, útközben el is eredt, szóval nem mentünk Doneraile-ba. De azóta is megy az uzsukálás egy kutya után, mert otthon mindig volt kutyánk, sőt most is, csak Györki gondoskodik róla...nekünk is hiányzik, hát még a gyerekeknek. De ide most nem szeretnék kutyát, ezt biztosan tudom.
Így hát ma elmentünk délután Doneraile Parkba kárpótlásként, ha már tegnap elmaradt. Dénes nem akart jönni, ezért csak hárman, de nem bántuk meg.

Egy olyan részt találtunk megint ahol még soha nem jártunk, és nagyon élveztük a felfedezést. Áron még otthon készített egy kis vízimalmot, és azt Domival fel is állították egy kis patakban.

Jól el fáradtunk, fél hétre értünk csak haza, de igazán jó kis délután volt.