A hétvégén voltunk házavató buliban Mallowban, ott is aludtunk. A Dénes közben dolgozni volt éjjel 1 óráig, és Domi életében először egyedül volt este, illetve amíg Dénes haza nem ért. Nem volt semmi probléma velük, tehát 21 év után, végre újra én rendelkezem az időmmel teljesen, ha akarok elmehetek bulizni a férjemmel, és nem kell senkinek könyörögnöm hogy vigyázzon a gyerekeimre. Ez nekem nagyon sokat jelent, mert anyámra soha nem számíthattam, és anyósomra is csak nagyon korlátozottan.
A másik nagy örömöm ezzel kapcsolatban, hogy mint általában mindig, most is úgy alakult hogy én másnapra teljesen józan voltam, Áron pedig még nem, ezért én vezettem haza Mallow-ból. Még eddig nem volt bátorságom a városon kívül vezetni, most pedig muszáj volt. De két félre váltástól eltekintve (bal kézzel még nem érzem a sebességeket, egyszer 1 helyett 3-ba, egyszer 5 helyett 3-ba sikerült) minden rendben volt, most már ezen is túl vagyok, és nem fogok többet parázni miatta. Mondjuk a bal oldalát még nem érzem annyira, ezért a szűk kis utcácskákat ha lehet kerülöm, de az meg majd a gyakorlással csak javul remélem. Mindent összegezve meg vagyok elégedve magammal :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése