Otthon deguink voltak, és Domi azt kért a szülinapjára. Ketrec beszerezve, alom, itató szintén, és akkor a degu....végigjártunk mindent, semmi.... telefonszámot adtak az egyik helyen, hogy ott hátha, de ott sem volt pont most, itt ez az állat eléggé kuriózum. Szóval az egész napot végig mászkáltunk hiába, végül hosszas töprengés ( csincsilla, hörcsög, tengerimalac, törpenyúl, patkány, melyik legyen?) és nem tudom hány bolt után vettünk egy mongóliai futóegeret (angol nevén: gerbil)
és éppen hazaértünk mielőtt végzett Domi a suliban. Gyorsan berendeztük a ketrecet, bele az egérke...és mivel ez egy degu ketrec....kifért a rácsok között, mert kb fele akkora csak :-( Gondolkodás, mi legyen? Vigyük vissza, cseréljük patkányra? Vagy drótozzuk be a ketrecet? Nagy nehezen kitaláltuk, vegyünk fém szúnyoghálót, el is rohantunk a boltba, persze nem volt, mert itt nincsenek szúnyogok, de végül valami fém rácsot vettünk 2 métert, nem tudom mi lehet a neve. Addig Györki itthon őrizte az egérkét mert egy vödörben volt letakarva az olajkifröccsenést megakadályozó hálóval. Persze hogy addig tököltünk a boltban, hogy Domi itthon volt már, mire hazaértünk, és lemaradtunk a meglepődésről és az örömről. Meg azért ez nem is volt az igazi, hogy nem volt kész, mert amikor hazajöttünk még másfél órát tököltünk a ketrec elkészítésével. Még az ajtó nem az igazi, de már használható, és nem tud kiszökni.
Nagyon kis édes, hiperaktív, nappali állat, nem büdös, kíváncsi, egész nap jön-megy, pakol a ketrecben. Telitalálat, olyan mint egy mozi, bámuljuk egész nap, és Domi is boldog vele. De nem volt egyszerű, és olcsó sem, viszont megérte. :-) A többi ünneplés természetesen vasárnap lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése