Limerick- Milk Market

Szombaton délelőtt Limerickbe mentünk bevásárolni, és Dénes a vágyva-vágyott laptopot megvenni. Először az Öreg Európa ételeit áruló boltba akartunk menni, nagy örömünkre kaptunk magyar tökmagot, a Mogyi cég gyártmányát, sajnos Mogyi szotyi nem volt csak lengyel, pedig az is szokott lenni.
Ehhez a bolthoz a belvárosból menet, útba esik a Milk Market, aki valaha Limerick-ben jár és teheti, menjen el oda szombat délelőtt 10 és 16 óra között. Mi már jártunk itt többször de hétköznap nem ilyen, viszont most, mintha egy varázslatos világba csöppentünk volna. Amerre csak fordultunk mindenhol ínycsiklandó ételek, csupa olyan árú, nagyrészt termelőkről, készítőktől, amit egyből megvennénk. Több száz eurót el tudtam volna költeni ott. Nagyon hangulatos, ahogy utcazenészek ír zenét játszanak. Rengeteg izgalmas árú kapható: tengerből kifogott friss halak, csigák, kagylók, tintahalak, ezerféle sajt, persze kóstolni is lehet, házi sütésű kenyér, piték, lekvárok, pástétomok, házi készítésű csokik, faragott holmi, frissen a földből kicibált zöldségek, birka parázson sütve, tenyérnyi gombák, friss zöldfűszerek csokorba kötve, nemezelt holmi, kézzel készült ékszerek. 

Egy bácsika megállított minket, hogy jól hallja-e, hogy magyarul beszélünk? és miután mondtuk hogy igen, rám nézett, elmosolyodott és azt mondta: csókolom!- magyarul! Mert ő ezt tudja, pár percet beszélgettünk is vele, nagyon kedves volt. Nagy élmény volt a piac, még többször megyünk majd szerintem, mindannyiunkat elbűvölt.
Aztán elmentünk az Argos-ba, megvenni Dénesnek a laptopját, de sajnos nem volt már olyan amilyent szeretett volna, és a másik szóba jöhető is csak a város másik végén levő áruházukban volt még raktáron. Ekkor Áron és Dénes végig rohanták a belvárost hátha találnak számítógép boltot, és nem kell felkutatnunk a másik Argos-t, de Limerick belvárosában egyetlen egy olyan boltot sem találtak, ahol új laptopokat árultak volna. Mi Domival addig elmentünk a Penneys-be, Dominak cipőt, nekem pedig csizmát venni. Miután találkoztunk újra, kiderítettük nagyjából merre van a külvárosban az a bevásárlóközpont amiben a másik Argos van. Címet sajnos nem kaptunk, ezért GPS nélkül csak úgy a megérzésekre hagyatkozva elindultunk megkeresni. Végül szerencsénk volt, és meg is találtuk, és végre Dénes magához ölelhette a vágyott laptopot. De addigra már fél négy volt, és Dénesnek fél ötkor kezdődik a munkaideje, szóval rohantunk haza, szegény csak töltőre dugta, ivott egy kávét és rohant melózni. Éjjel egykor, amikor hazaért tudta csak bekapcsolni, és végre egy órát nyomkodni, de azt az elégedett vigyort, amit látni szerettünk volna az arcán, csak ma délelőtt láthattuk.