2013. június 30., vasárnap

Bútorok

Ma Dublinban voltunk, de nem turistáskodni családilag, hanem Gyöngyit és a kisfiát vittük a repülőtérre. Ha már ott voltunk gondoltuk bemegyünk az IKEA-ba, a honlapjukon láttam íróasztalt olcsón, meg kinéztem egy-két apróságot. Sikerült olyan jóképű kis íróasztalokat találnunk akciósan csak ma, féláron, hogy hármat tudtunk venni. Így most a Dominak is, a Dénesnek is és a nappaliban a számítógép alatt is egyforma asztal van. A házhoz nem tartozott egyetlen íróasztal sem, és az ideiglenesen használt valami eléggé kényelmetlenné tette a netezést. A fiúk pedig a konyhaasztalnál tanultak eddig. Mi tavaly augusztusban fejenként 20 kg holmival érkeztünk, és az főleg ruha volt, és egy kevés játék. Sok használati cikk a házhoz tartozik, és ami nem, abból egy párat eleinte kölcsön kaptunk itt élő magyaroktól, de a többségét már beszereztük. Viszont bútorokra még nem tellett, mert egy fizetésből élünk, és egy csomó tartozásunk van otthon, amire havonta jelentős összeget haza is kell utalnunk. De most eljött ez az idő is végre! Domi szobája igazán otthonos lett, van benne végre íróasztal, székkel( azt használtan vettük, de tök újnak látszik), az asztalon lámpa, asztal fölött kitűző tábla, még egy polcot is kapott, meg a legóknak egy dobozt. Még egy-két apróságot szeretnék bele de már majdnem kész van.

Dénes szobája még nincs kész mert itt van a barátja Janis (aki lett, és már 5 éve itt él, és Dénes legjobb barátja, lassan olyan lesz mint otthon az Etele volt) és ezért most bent ülnek a szobájában, és nem akar rendezkedni, tehát majd holnap. A nappaliban kicseréltük amit kellett, még a nyomtató helyét kell kialakítani, de már az is ki van találva, csak már hulla fáradtak vagyunk, de egész jó lett szerintem. Igaz fekete asztalt szerettünk volna, de az dupla árban volt, viszont lehet hogy lefestjük, még nem döntöttük el.

Miután hazaértünk, megnéztem a Magyarországi IKEA honlapját, mert kíváncsi voltam az árakra, az asztali lámpa kivételével minden olcsóbb volt itt, mint otthon lett volna, és ebben az a szörnyű, hogy itt sokkal magasabbak a fizetések, és mégis olcsóbb minden. Épp a napokban mondta egyik ismerősöm, hogy majdnem 300 ft egy kiló krumpli otthon....megdöbbentő számomra.

Jó kis nap volt, de nagyon elfáradtunk, a vásárlást is beleszámítva 8 órát voltunk úton, egy darabig most nem vágyom kocsiba ülni...
A végére két vicces fotó a fiúkról, Domi fején az egy szívószál szemüveg :)

2 megjegyzés:

  1. Most olvastam a válaszod a megjegyzésemre. Szerintem sokan vannak úgy,mint én,hogy nem akarunk ismeretlenül tolakodónak tünni,azért csak olvasunk és nem irunk.De most már tudom,hogy nem bánod a hozzászólásokat.
    És ha tudnád,hogy mennyibe kerül itthon a tej!!! És azok az elvetemült gyerekek csak nem akarnak leszokni a tejivásról...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csak bátran szólj hozzá ezután, egyáltalán nem veszem tolakodásnak. A múltkori hozzászólásod kimozdított a holdpontról, és újra van kedvem írni, amint látod is. :) Jó érzés hogy másokat is érdekel a mi kis életünk.

      Törlés