Nyári szünet után

Először is bocsi, hogy ilyen sokáig nem jelentkeztem.  Arra gondoltam, hogy ezt most elegánsan nyári szünetnek fogom hívni itt a blogon (de igaziból csak nem volt erőm írni).
Nagyon sok minden történt velünk egy hónap alatt, nem is tudom hol kezdjem. Dénes megírta a nyári teszteket a suliban május végén és azóta neki nyári szünet van, most hét közben epret, cseresznyét és új krumplit árul egy bódéból a főút mellett, hétvégén pedig a kínai büfében továbbra is kukta. Elég jól keres, így vidáman éli életét. Domi megírta a Junior Certificate-t, eredmények majd szeptemberben.
Voltunk kirándulni többször is, grilleztünk az erdőben, Niki is velünk volt Limerick mellett. 

Voltunk Lough Derg nevű tónál, itt tartották a magyar találkozót, amire Györki és Niki ment és mi vittük el őket, gyönyörű arra is minden. Volt nálunk grillparty (nemzetközi: magyar, szlovákiai magyar, erdélyi magyar, szlovák, brazil és ír résztvevőkkel, 17-en voltunk összesen). Áron és Domi voltak moziban és megnézték az új Jurassic park filmet. 
Aztán Domi, Dénes és Rionna elutaztak Magyarországra július 4.-én, Dénes és Rionna 18.-án jönnek haza, Domi augusztus 10.-én, addig nyugi van. 2012 augusztus 18-án érkeztünk meg Írországba azóta a fiuk nem voltak otthon, én pedig nem voltam nélkülük itthon. Furcsa nekik otthon, és nekem is itt, remélem csupa jó élménnyel jönnek haza, és Rionna is jól érzi magát, mert ő még nem volt ezelőtt Magyarországon.
Nekem lejárt a szerződésem a fogorvos mellett és nem hosszabbítottam meg, bár lehetett volna, de annyira nem fért össze a személyiségem az általuk elvárttal, hogy jobbnak láttam eljönni. A munka nem volt könnyű, de azzal boldogultam, és egyre jobban is ment, viszont a folyamatos stressz kikészített, a végén már gyomorgörccsel keltem, és hazafele a kocsiban sírtam, ez nem mehetett így tovább. Így aztán július 1.-én voltam utoljára dolgozni, most a papírjaimra várok, aztán kezdem a munkakeresést megint.Viszont két hosszútávú haszna mindenképp volt, az egyik hogy itt is rutinos sofőr lettem (a 8 hónap alatt kb 8-9 ezer mérföldet vezettem), a másik hogy sokat javult az angolom, főleg persze a megértés, mert beszélnem nem kellett munka közben.
Most tehát napközben teljesen egyedül vagyok itthon, és apránként nagytakarítom a házat, este pedig Györkivel és Áronnal, nagyon nyugis most. Végre kezdem összeszedni magam lelkileg is, és a blogírást most már nem fogom elhanyagolni.