Dublin

22.-én érkezett látogatóba hozzánk Áron édesapja és az egyik unokaöccse Gellért, értük mentünk Dublinba a repülőtérre, mert sajnos a legutolsó vonat nem érthető el teljes biztonsággal ezzel a repülővel. Ha már ennyit utazunk és csak este hét körül kell a reptéren lenni, gondoltuk hogy hasznosan töltjük az időt és Domit is magunkkal vittük, először az Ír Nemzeti Múzeumba mentünk, ami egy hatalmas épületben van, és a háborútörténeti kiállítással kezdtük a nézelődést.  

 Be lehetett öltözni első világháborús ruhákba, ez itt Domi a tiszt:

 Domi a háborús ápolónő:

 Én mint ápolónő:

Domi honvéd: 

 Áron honvéd nyári egyenruhában:

Két igazi repülőgép is fel van függesztve. 

Aztán mivel csak két órás parkoló jegyet vettünk naivan, ezért csak futtában benéztünk még az Ázsiai Művészeti Kiállításra  

 Az Ezüstkincsek kiállítására

 és a Bútortörténeti Kiállításra is,

de nem volt elég idő mindenre, még biztos vissza fogunk menni. Viszont így legalább volt időnk még a Régészeti és Történelmi Múzeumba is elmenni, igaz ott már csak másfél óra volt zárásig, de mi már voltunk ott egyszer, és Domit nem minden érdekelte, ezért elég volt. Ami számára érdekes volt az a Lough Gur-i bronz pajzs,

 A mocsárban konzerválódott emberi múmiák,

 Az egyiptomi kiállítás,

az arany kincsek 

és hogy a vikingek is használtak rovásírást, ami ránézésre nem is nagyon tér el a székely rovásírástól.

Még rengeteg minden vár felfedezésre Dublinban, de most csak ennyire futotta az időnkből.