beteg voltam

Elég sok blogot olvasok, és most ahogy körülnéztem, nem csak én álltam le az írással egy időre, hanem sokan mások is. Nekem mentségemre szól, hogy az elmúlt héten lázas beteg voltam, úgy megfáztam, hogy sehova nem mentem el itthonról, és este 9 körül már elaludtam. Most sem vagyok egészséges még, arcüreg gyulladással kínlódom, de lázam már nincs. Ennek köszönhető-e, vagy hogy még mindig nincs igazán tavasz nem tudom, de elég pocsék hangulatom van, és semmihez sem érzek igazán kedvet. Nyűglődéssel telnek a napjaim, pedig már nagyon unom, szóval remélem elmúlik...
A múlt héten nem sok minden történt velem, Áronnal is csak annyi hogy, dolgozni járt. Dénes és Domonkos rátaláltak és beiratkoztak a helyi ifjúsági klubba, nagyon lelkesek, remélem Domi talál ezen keresztül végre barátokat. Dénes megkapta a próba tesztek eredményeit, nem lettek olyan jók mint remélte, de most már tudja hogy mi nem megy, és azokat el is kezdte tanulni. A hétvégén volt itt az egyik jól tanuló osztálytársa segíteni, és még fog is jönni, és így ami lemaradása van abból az időből, amikor nem ide járt, azt segít ledolgozni. Györki dolgozik, és keresi az új albérletét, mert itt csak a hónap végéig maradhat, már van egy lehetséges hely ahova mehet, majd kiderül....
Megérkezett a csomag Magyarországról a héten, és benne a UPC box, a hétvége tehát antenna felszereléssel, beállítással telt. Most másfél év után van újra tv-nk. Nagyon furcsa, mert nem hiányzott nagyon, de most mégis ott ülünk és nézzük. Mondjuk nem kell megijedni, nem változtunk meg, ez is csak napi 1-1 órát jelent.  Mi Áronnal leginkább a tudományos adókat kedveljük, Domi a rajzfilmeket, Dénest nem igazán érdekli. Éppen végszóra ért ide, mert a hétvégén lesz az első forma-1 futam, és egy év kihagyás után végre nézhetjük megint.
A hétvégén nagyon szerettünk volna kirándulni, de elég vacak idő volt, ezért végül nem mentünk sehova, pedig végre kinyitott a Doneraile Wildlife Park. Mindegy, talán majd a következő hétvégén normális idő lesz.

angol

Voltam kedd este angol tanfolyamon, elég sokan voltunk, remélem nem marad így, mert alig tudtunk haladni. Ha valaki nem ért valamit, akkor a tanárnő addig magyarázza neki amíg...és amikor mind a 13 ember nem érti akkor 13-szor egyenként, hát gyötrelmes volt na....tavaly csak 6-7-en voltunk egyszerre, és úgy lehetett haladni. Itthon is elkezdtem minden nap egy órát tanulni, nagyon szeretnék már végre beszélni és érteni angolul. Mivel úgy döntöttünk, hogy a hátralévő életünket (de a nyugdíjig biztosan)itt éljük le, nem tehetek mást mint meg KELL tanulnom a nyelvet. Nagyon szeretném, mert az én életem is sokkal egyszerűbb lenne tőle, és azért az igazi otthon vagyok érzés csak akkor jön el, ha már az utcán is értem mit beszélnek körülöttem. Nagyon vágyom már dolgozni is, de egy állásinterjút még nem tudnék jól végig beszélgetni sajnos ( ennek ellenére adtam be cv-t már virágboltba), azért reménykedek, hogy majdcsak valami összejön. És szorgalmasan tanulok angolul, ha találnék valami önkéntes munkát legalább ahol használnom kéne, gondolom gyorsabban haladnék. Na de nem panaszkodom...
Domi kapott végre segítséget a suliban a tanuláshoz, és most végre kezd megnyugodni, szerintem pár hét alatt behozza a lemaradásokat és utána nem lesz vele gond. Már csak barátokat kéne találnia...

Tanulás

Dénes saját bevallása szerint nem fektet elég energiát a tanulásba (ezt ma reggel vallotta be) és ez után jobban igyekszik majd. Elsősorban angolból és matekból kéne szerinte többet tanulnia. Még csak egy két dolgozatot írtak eddig, szóval én sem tudom hogy is áll a tanulmányaival, de remélem jó lesz minden, főleg hogy most már ő is rájött, hogy többet kéne tanulnia. Mert ő az iskolában a napi két lyukas órában (franciát, és ír nyelvet nem kell tanulnia) szokta megírni a leckéit, és csak néha hoz haza egy-egy tanulni valót.

Dominak csak egy lyukas órája van, mert ő tanul franciát is, és ezért gyakran 7-8 tárgyból is haza kell hoznia a leckét, szegény majd megszakad a sok könyv cipelésben, és van, hogy még vacsi után is leckét ír. Nagyon sajnálom ezért, mert hét közben alig van szabad ideje, és majd leszakad a háta, de az osztálytársainak is ennyi leckéje van, és nekik egy lyukas óra sincs és mégis bírják. Szerintem ha belejön az angolba, javulni fog a helyzet, bár ő most nagyon el van keseredve, hogy semmiből sem lesz jó jegye. Sajnos ezt most el is hitette magával, pedig ami dolgozatot eddig írtak mind jó lett, tehát nem kéne elkeserednie, de nagyon elfárad estére. Amúgy le a kalappal előtte, mert nagyon-nagyon igyekszik, és pont azért van elkeseredve, mert úgy érzi még ennyi igyekezet sem elég, de szerintem elég lesz, ha kitart, sőt egyre könnyebb lesz majd. Csak addig nehogy kétségbe essen!

Nekem pedig ma este kezdődik a nyelvtanfolyam!

science dolgozat

Domiék science órán most fizikát tanulnak és az első anyagrész a nyomás volt. Nem úgy kell elképzelni mint otthon, csak egy képlet volt, és néhány szabály, mert minek megtanulni mindent ha nem ez érdekli, de azért halljon róla, hogy ilyen is van, és sok érdekes kísérlet is volt. Csakhogy az első két hétben amíg meg nem szokta, hogy megint angolul beszél egész nap, és az új iskolát, meg az új tanárokat,(nyilván a figyelemzavar sem segítette) kicsit leblokkolt az agya, és mivel otthon soha nem tanult fizikát, nem is értette miről van szó. Egyik nap elkeseredve jött haza, hogy két nap múlva témazáró dolgozat és ő nem tud semmit. Ezért elsősorban hogy megnyugodjon, lefordítottam napközben a teljes anyagot szó szerint, és szakaszonként kinyomtattam és mellétettem a tankönyvben. De ez nem lett volna elég Áron megkereste magyarul a neten, és szépen elmagyarázta neki, meg is értette, aztán átolvasták együtt a könyvet, a fordítással együtt, mert magyarul tudni kevés lett volna a dolgozatnál. Megírta a dogát, és szerinte nem sikerült rosszul, csak elfelejtette a szótárt bevinni órára ezért egy feladatot nem tudott megcsinálni, mert nem értette a kérdést. Ma kapták meg az eredményt, 65%-os lett ami C+ -nak felel meg, szerintem ez nem rossz eredmény, egy délutáni tanulással. Remélem a legközelebbinél már nem kell segítenünk. Most már jár plusz angol órára heti négyszer, és ott átnézik a leckét is, szerintem ennyi elég lesz, mert nagyon motivált, és szorgalmas, törekszik és jó akar lenni.

Szülői értekezlet

Na itt ez nincs, illetve nem olyan mint otthon, leginkább a fogadó órára hasonlít. Aula, körben asztalok, mögötte ül a tanár, szemben két üres szék, az asztalán névtábla. Középen két sorban székek, ahol várakozni lehet. A gyerekek elmondták ki, mit tanít, és mivel ki van írva a nevük meg is találod őket, anélkül hogy bolyonganod kéne a termek között, én sose találtam a megfelelő termet pl. a pécsi gimiben, ahol az a tanár volt, akit meg kellett volna keresnem. Nincs locsogás, kioktatás, felelősségre vonás, fenyegetőzés. Viszont megdicsérik amiben jó, és elmondják mire kéne rágyúrni még, hogy jobb legyen.
Dénesről az angol tanár azt mondta jól nevelt, kedves, értelmes, nagyon udvarias, rengeteget fejlődött az angolja, csak így tovább. A matek tanár elnézést kért amiért nem tud az iskola olyan szintű matek tanítást biztosítani amire neki szüksége lenne, mert a többi gyerek nem tudna haladni vele. Science-ből is nagyon jó csak az angol miatt kell többet tanulnia, woodwork-ból is jó a gyakorlati részből az elméletre kicsit rá kell feküdnie, az angol miatt, technical graphics-ból nagyon jó, de a rajzolást még gyakorolja, és mind a négy tárgyból emelt szintű vizsgát tehet. A többi tárgyból is mind nagyon ügyes.
Domonkos angolja sokat fejlődött, matekból, science-ből nagyon jó, jövőre javasolják az emelt szintet ezekből. Nagyon kedves, jól nevelt, nagyon szeretetre méltó ezt is az egyik tanár mondta így szó szerint. Franciából ő a legjobb az osztályában, csak A betűs feleletei vannak, ami nagy eredmény mert nem az anyanyelvén tanulja.
A többi tanár is csak dicsérte, bár többen megjegyezték hogy nagyon pörög az ADHD miatt, és ha ez nem lenne, mennyivel jobb eredményei lehetnének. De senki nem szidta meg ezért, nem mondták hogy rossz szülő vagyok, és hogyha nem teszek valamit akkor ez, meg az lesz.
Szülőin még ilyen jól nem éreztem magam, és 40 perc alatt végeztem, minden tanárral beszéltem pedig, aki ott volt és tanítja őket, teljesen fel vagyok dobódva. 
Kár hogy, Magyarországon nem ilyen a szülői, és hogy 14 évig nem ezt hallgattam, talán akkor nem lenne gyomorgörcsöm előtte már reggel. De mindegy most már ez lesz ezentúl, és sokkal nyugisabban várom majd én is.