angol vizsga?

Kedden újra indult az angol tanfolyamom, ez egy kicsit érdekes lesz, mert eljutott a csoport arra a szintre, hogy nyár elején benevezhetünk a FETAC 3 angol nyelvi vizsgára, persze csak akkor ha a tanár is javasolja majd. Ez egy olyan szintű vizsga, nem angol anyanyelvűek számára angolból, mint amit a 3 év gimi után tesznek le az itteni fiatalok mondjuk franciából, vagy németből (Dominak is lesz ilyen jövőre). Nagyrészt beszélni kell, illetve a szóban kapott utasításokat követni, és egy kevés írásos teszt is lesz benne. Ha ezt sikerül letenni akkor ezzel a vizsgával már lehet jelentkezni itteni tanfolyamokra, vagy (olyan mint az otthoni OKJ-s) szakmák kitanulására, mert ez tanúsítja hogy tudok angolul. Fogalmam sincs hogy az itteni FETAC level rendszer minek számít a nemzetközi A, B stb nyelvvizsgák között, de mivel nem tervezem, hogy mostanában másik angol nyelvű államban éljek, hát nem is számít igazán. Egyrészt nagyon örülök a lehetőségnek, hogy megpróbálhatok felkészülni rá, hiszen ez egy ingyenes nyelvtanfolyam, másrészt viszont be vagyok tojva rendesen tőle, mert én nem vagyok jó vizsgázó, nagyon parázós vagyok. Na mindegy, majd meglátjuk mi lesz, lehet el sem érem azt a szintet ami kéne hozzá a nyár elejéig....
Sajnos Áron megbetegedett, csúnyán köhög, ma délutánra van időpontja a dokihoz, és Dénes is újra köhög pedig a decemberi tüdőgyulladásra végig szedte a gyógyszereket, ezért ő is vissza kell menjen vizsgálatra, remélem nincs nagy baj egyikőjüknél sem.
Györki már második hete jár a tojás farmra, napi 3 órát dolgozik, és ezért napi 16 km-t biciklizik, ez jót tesz a kondijának, két hét alatt a reggeli 8 km-t 50 percről lefaragta 35 percre, és még lehet, hogy fejlődni fog. Viszont ez még mindig nem egy bejelentett munkahely, csak egy alkalmi munkának tekinthető fekete meló, szóval jó lenne ha találna jobbat, mert jelenleg ez még a saját, külön élete elkezdéséhez kevés. Arról nem is beszélve hogy ha megbetegedne akkor a munkát is elveszítené és az orvosra sem volna pénze, tehát továbbra is kiszolgáltatott helyzetben van, és csak máról holnapra tud tervezni (persze itt vagyunk neki, és ezért nincs ezzel baj, csak a saját lábon megállás, ami nem megy). Jó lenne már látni ahogy büszke felnőtt, dolgozó ember, a társadalom megbecsült tagja, ettől rendeződne sok minden benne és körülötte.
Már csak Domiról nem írtam, neki is volt egy fejfájásos estéje, azt hittem beteg lesz megint, de végül még igazi láza sem lett és másnap már ment is suliba. Az iskolai teszt eredményei még mindig nem lettek kipostázva, már nagyon várom pedig.

Fogadó óra

Sűrű napom volt ma, délelőtt rendbe szedtem a lakást, mert kaptunk sms-t hogy jön a tulaj és a kiadó iroda alkalmazottja meghallgatni a panaszainkat, mert a csempe még mindig nem lett megcsinálva a fürdőben. Délre mentem önkénteskedni a charity shop-ba, 1-re jött Gyöngyi, mert a suliban fogadó óra volt 1,20-tól. Gyorsan elmondta a shop vezetőjének hogy most nem tudok maradni tovább, és hogy jövő héten nem tudok menni, mert szerdán kell Dénest visszavinni Cork-ba a lábával. Megkérdezte a Christmas Party részleteit is, hát...elegáns hotel, elegáns ruha, nagy pucc-parádé...bevallom megfutamodtam. Majd jövőre elmegyek, nagyon sajnálta, hogy idén nem, de nem mertem bevállalni (nyugodtan hívjatok nyuszinak - az vagyok).

Aztán loholtunk a suliba Domi fogadó órájára, nagyon sok szépet és jót mondtak róla, ügyes, érdeklődő, motivált. Egy-két órán nem mindig akar együtt működni, akkor eljátssza, hogy nem érti mi a feladat, de ezt már nem hiszik el neki, mert máskor meg jól érti. Nagyon sokat fejlődött franciából, már fel sem merült ami év elején még elképzelhető volt, hogy esetleg ne tanulja, csak a kiejtésén kell még javítania. Matek nagyon jól megy, buisness-ből is nagyon jó, angolon C- minősítést kapott ami nem olyan rossz már, és javuló tendenciát mutat, csak az írása csapnivaló (de ezt eddig is tudtam). A házi feladat írás néha még gond, mert nem írja fel mi a lecke és ezért nem készíti el. Volt egy pár tanár aki elkezdte panaszolni, hogy sokat izeg-mozog és nehezen koncentrál, nekik mondtuk hogy adhd-s, erre az volt a válasz hogy jaa, akkor ez mindent megmagyaráz, akkor nincs is vele semmi gond. Mondtuk, hogy várjuk az időpontot, mert magyarországi papír van róla, de itteni majd csak ezután lesz, de mondták hogy nem gond...Tehát a szorgalma nem annyira jó, és egy kicsit szétszórt, de azért ügyes és sokat javult angolból is, persze még van hova fejlődnie, összességében elégedettek lehetünk vele.

Aztán hazajöttünk, átnéztük a tegnap kapott tenger sok angol leckémet Gyöngyivel. Sajnos egyre kevésbé megy, mert a csoport többi tagja a tanfolyamon gondolom dolgozik, és nap mint nap angol nyelvű környezetben van, de én sajnos nem. Ami nekik egyértelműen megy az nekem kínkeserves, nem tudom megjegyezni, mert amikor megtanulom akkor egy-két napig még megy, de aztán elfelejtem az új szavakat. Az ige időkbe meg végképp belezavarodok, nagyon nehéz, és most elég reménytelennek érzem, nem tudom mi mozdíthatna ki a holtpontról. Esetleg egy munkahely, csak ahhoz angolul kéne interjúznom, az meg ugye nem megy....mókuskerék ez a javából :(

Aztán megérkezett a ház tulajdonos helyett a kiadó iroda vezetője, és egy igazi szakembernek tűnő valaki, megnézték a fürdőszobát, ahol mostanra a szeptemberben felrakott csempék nagy része lepotyogott, és a Dénes szobájának a beázását is megmutattam. A szaki szerint ez lehet, hogy egy probléma, mert a kémény a két helység között van, és okozhatja az is, hogy ott beázik. Szóval most megbeszélik a tulajjal és a jövő héten szétverik a fürdőt. Kíváncsian várom mi fog történni...ez a szerelő sokkal szimpibb, és hozzáértőbbnek tűnik nekem.
Miután elmentek még angoloztunk kicsit, aztán sajnos Gyöngyinek menni kellett haza, nekem meg vacsit főzni. Nem volt egy unalmas nap ez a mai....

sport

Domi végre elkezdett beszélgetni az osztálytársaival, most ettől megint bizakodóbb kicsit, hogy majd csak befogadják. A tanulással fele annyi baja sincs mint volt, a segítség a suliban meghozta a nyugalmát, már nem parázik, és könnyebben is írja meg a leckéit.
A jövő héten elkezd ping-pong edzésre járni. 
Jó lenne valami csapatsport is, de sajnos itt csak négy féle van: 
foci -amihez sajnos béna és nem is szereti, 
hurling- ami egy ír sport és nem igazán tudja a szabályokat még, és szintén elég ügyesnek kell lenni hozzá, fa ütővel kell eltalálni egy teniszlabda méretű kemény kis labdát,
ír foci- ami nagyon durva sport, és fél hogy állandóan össze-vissza lesz verve, szintén a szabályokat nem érti 
rögbi- ami szintén nagyon durva neki, és a szabályok se mennek.
A hurliget, az ír focit, és a rögbit is szokták tesiórán játszani, de annyira idegennek érzi és nem érti még, durva is, és bénázik sokat, hogy nem választják szívesen a csapatba, ezért meg is értem, hogy nincs kedve egyikhez sem. A hurlinget itt már kis kortól  játsszák a gyerekek, az utcán is nem fociznak, hanem ezekkel a fa ütőkkel rohangálnak, 14 éves korukra profik benne. Sajnos kosárlabdázni nem lehet, pedig ahhoz lenne kedve, és az jobban is menne mint a foci. De az atlétikának még utána járunk, mert a suli honlapján írják, abban elég ügyes is Domi, csak az se csapat sport, pedig a barátkozáshoz az lenne az ideális ugye.
Viszont Dénest hívták rögbizni, mert magas erős és gyorsan és kitartóan fut, de nem akar menni, mert a haverjai járnak, és látja mit szenvednek a sérülésekkel, ő pedig nem akar állandóan verekedni, és egyre fáradtabb a hét közbeni suli, és hét végi munka után. De nagyon motiválja, hogy megveheti a vágyait, ha minden igaz, jövő héten megveszi élete első saját laptop-ját. Már türelmetlenül várja, és naponta végig böngészik Áronnal a szóba jöhető modelleket, meg kell mondjam, hogy olyan gépet fog venni, amit én is szívesen elfogadnék.
Tegnap megint voltam este angol tanfolyamon. A főnevek többesszámát gyakoroltuk megint, sajnos továbbra is elég sokan vagyunk, és a többség elég értetlen, de szerencsére a tanárnő most már ellát plusz feladatokkal engem és még pár embert, akik gyorsabban is tudnánk haladni. Így legalább nem az volt mint múltkor, hogy két perc munka után negyedóra unatkozás, amíg mindenki érti az anyagot. Egyre inkább az az érzésem, hogy ez nagyon kevés lesz, jó lenne ha megint indulna délelőtti tanfolyam is mint tavasszal, ott csak négyen voltunk és tök jól haladtunk.
A tanfolyamra kocsival megyek, és most először vezettem itt sötétben, amitől kicsit tartottam, de végül nem volt semmi baj, persze...

angol

Voltam kedd este angol tanfolyamon, elég sokan voltunk, remélem nem marad így, mert alig tudtunk haladni. Ha valaki nem ért valamit, akkor a tanárnő addig magyarázza neki amíg...és amikor mind a 13 ember nem érti akkor 13-szor egyenként, hát gyötrelmes volt na....tavaly csak 6-7-en voltunk egyszerre, és úgy lehetett haladni. Itthon is elkezdtem minden nap egy órát tanulni, nagyon szeretnék már végre beszélni és érteni angolul. Mivel úgy döntöttünk, hogy a hátralévő életünket (de a nyugdíjig biztosan)itt éljük le, nem tehetek mást mint meg KELL tanulnom a nyelvet. Nagyon szeretném, mert az én életem is sokkal egyszerűbb lenne tőle, és azért az igazi otthon vagyok érzés csak akkor jön el, ha már az utcán is értem mit beszélnek körülöttem. Nagyon vágyom már dolgozni is, de egy állásinterjút még nem tudnék jól végig beszélgetni sajnos ( ennek ellenére adtam be cv-t már virágboltba), azért reménykedek, hogy majdcsak valami összejön. És szorgalmasan tanulok angolul, ha találnék valami önkéntes munkát legalább ahol használnom kéne, gondolom gyorsabban haladnék. Na de nem panaszkodom...
Domi kapott végre segítséget a suliban a tanuláshoz, és most végre kezd megnyugodni, szerintem pár hét alatt behozza a lemaradásokat és utána nem lesz vele gond. Már csak barátokat kéne találnia...

angol

Ma este volt az utolsó angol órám, szeptemberig. Akkor majd sms-ben értesítenek a hogyan továbbról. Nagyon szomorú vagyok miatta, nagyon sokat tanultam, és kezdtem érteni némileg valamit. De most hogy nem lesznek órák, nem fogok senkivel angolul beszélni, mert egyetlen ismerősöm sincs, aki nem bevándorló. Kaptam leckét egy nagy halommal addig is,( a többiek nem kaptak) valószínűleg azért mert én januárban csatlakoztam, és szeptemberben indult a tanfolyam, ezeket meg is fogom tanulni, de utána nem tudom hogyan gyakorolhatnám a nyelvet. A legtöbb kint élő feleségnek ez a problémája, hogy nem dolgozik, nincs kapcsolata a helyiekkel, és nem fejlődik a nyelvtudása, így viszont nem tud elhelyezkedni. (Persze magyar, illetve szlovákiai magyar itt elég sok van, tehát nem vagyok egyedül, de ez pont nem segít ezen a problémán.) Nekem is ez a bajom, pedig már nagyon mennék dolgozni, hozzászoktam és szerettem is, hogy van munkám. Persze nyugisabb így az életem, de nem bánnám ha alakulna valami.

Vegyes

Györki is kezdő angolra jár sajnos, mint kiderült. Pedig amikor felvették erre a tanfolyamra be kellett adnia az érettségi bizonyítványát, és abban benne van hogy angolból leérettségizett. Azért ez milyen hülyeség, hogy fölöslegesen kell ott ülnie, és nem csak ő egyedül a csoportból, nekik miért nem tartanak haladó angolt.

Domi elszántan beteg akar lenni, minden este lázat mér, reggel meg kell néznem a torkát. Még nem sikerült kiderítenem, mi az oka, de remélem rájövök hamar, mert már nagyon idegesít.
Írtunk az itteni cserkész csapatnak, most várjuk a választ, ha lehet akkor Domit szeretnénk beíratni, mert talán ott találna barátokat, és addig sem unatkozna.

Dénes beadta a jelentkezését diákmunkára, egy héten belül kiderül felveszik e, vagy sem. Nagyon bízik benne, ezer terve van, mire gyűjtene. Remélem sikerül neki., és talán ez majd egy kicsit megkomolyítja a viselkedését is, mert az nem ártana.
Az egyik tanár felajánlotta neki, hogy tanítja programozni, ha érdekli, naná hogy érdekli! 
A barátai hívták florball-ozni, szombaton el is megy velük Limerickbe kipróbálni, milyen. (Ez a játék hasonló mint a hoki, csak korcsolya nélkül, és nem annyira durva) Remélem tetszeni fog neki, mert örülnék ha sportolna valamit.
Ezen kívül zongorán végre most egy olyan darabot fognak elkezdeni tanulni, amit Ő választott ki, így nagyobb kedvel tanulja majd talán. Jót tett ennek a fiúnak hogy kihoztuk ide, minden olyan szépen alakul körülötte.

Áronról semmi mást nem tudok írni mint hogy keményen dolgozik minden nap, 5 óra után ér csak haza. Fáradt mindig, és hol ez fáj, hol az. Sajnos amíg nem sikerül másik munkahelyet találnia, addig ez nem is fog változni.
 
Voltam tegnap tanfolyamon, megtanultam kérdezni: Who? Where? What? Why? How? meg hogy mik vannak a fürdőszobában. :)