Hideg van

Nos hát igen....nem tudom mi van velem, de kifolyik a kezemből az idő és a blogírás meg valahogy mindig elmarad. Pedig sok minden történt....
Szombaton voltunk Limerick-ben, külön váltunk, mert Dénes lassan tud haladni, ezért Áron, Dénes és Domi elmentek és kicserélték az xbox-hoz a lemezt, aztán a Milk Marketben megvártak minket. Mi Györkivel végig loholtunk a belvároson és 20 db CV-t gyorsan szétosztottunk, aztán mi is mentünk a Milk Marketbe. Addigra már türelmetlenül vártak minket a többiek, még ettünk egy hot-dogot, de nagyon hideg volt (délelőtt 10-kor még minden deres volt) ezért aztán hamar haza jöttünk. Készültek képek, igaz csak telefonnal, de ezek most saját képek, nem a netről vannak mint múltkor.

Limerick- Milk Market

Szombaton délelőtt Limerickbe mentünk bevásárolni, és Dénes a vágyva-vágyott laptopot megvenni. Először az Öreg Európa ételeit áruló boltba akartunk menni, nagy örömünkre kaptunk magyar tökmagot, a Mogyi cég gyártmányát, sajnos Mogyi szotyi nem volt csak lengyel, pedig az is szokott lenni.
Ehhez a bolthoz a belvárosból menet, útba esik a Milk Market, aki valaha Limerick-ben jár és teheti, menjen el oda szombat délelőtt 10 és 16 óra között. Mi már jártunk itt többször de hétköznap nem ilyen, viszont most, mintha egy varázslatos világba csöppentünk volna. Amerre csak fordultunk mindenhol ínycsiklandó ételek, csupa olyan árú, nagyrészt termelőkről, készítőktől, amit egyből megvennénk. Több száz eurót el tudtam volna költeni ott. Nagyon hangulatos, ahogy utcazenészek ír zenét játszanak. Rengeteg izgalmas árú kapható: tengerből kifogott friss halak, csigák, kagylók, tintahalak, ezerféle sajt, persze kóstolni is lehet, házi sütésű kenyér, piték, lekvárok, pástétomok, házi készítésű csokik, faragott holmi, frissen a földből kicibált zöldségek, birka parázson sütve, tenyérnyi gombák, friss zöldfűszerek csokorba kötve, nemezelt holmi, kézzel készült ékszerek. 

Egy bácsika megállított minket, hogy jól hallja-e, hogy magyarul beszélünk? és miután mondtuk hogy igen, rám nézett, elmosolyodott és azt mondta: csókolom!- magyarul! Mert ő ezt tudja, pár percet beszélgettünk is vele, nagyon kedves volt. Nagy élmény volt a piac, még többször megyünk majd szerintem, mindannyiunkat elbűvölt.
Aztán elmentünk az Argos-ba, megvenni Dénesnek a laptopját, de sajnos nem volt már olyan amilyent szeretett volna, és a másik szóba jöhető is csak a város másik végén levő áruházukban volt még raktáron. Ekkor Áron és Dénes végig rohanták a belvárost hátha találnak számítógép boltot, és nem kell felkutatnunk a másik Argos-t, de Limerick belvárosában egyetlen egy olyan boltot sem találtak, ahol új laptopokat árultak volna. Mi Domival addig elmentünk a Penneys-be, Dominak cipőt, nekem pedig csizmát venni. Miután találkoztunk újra, kiderítettük nagyjából merre van a külvárosban az a bevásárlóközpont amiben a másik Argos van. Címet sajnos nem kaptunk, ezért GPS nélkül csak úgy a megérzésekre hagyatkozva elindultunk megkeresni. Végül szerencsénk volt, és meg is találtuk, és végre Dénes magához ölelhette a vágyott laptopot. De addigra már fél négy volt, és Dénesnek fél ötkor kezdődik a munkaideje, szóval rohantunk haza, szegény csak töltőre dugta, ivott egy kávét és rohant melózni. Éjjel egykor, amikor hazaért tudta csak bekapcsolni, és végre egy órát nyomkodni, de azt az elégedett vigyort, amit látni szerettünk volna az arcán, csak ma délelőtt láthattuk.

Szél

Tegnap beesett egy potya Limerick-be menés, így aztán sétáltunk kettesben Áronnal egy nagyot. A folyó partján, aztán elmentünk a várig, közben találtunk egy óriási katedrálist is. Nem mentünk be sehova, csak körbe jártuk kicsit, a vár nincs is nyitva nyárig, oda majd nyáron el akarunk menni a fiúkkal. Nem a legjobb időt fogtuk ki, olyan szél volt, hogy majdnem levitte a fejünket.
Nem hiszem hogy ezért, valószínűbb hogy a futásnak köszönhetően (mert nyitott szájjal veszem a levegőt) sikerült egy helyes kis torokgyulladást beszereznem. Mint a reklámban, amikor a kaktuszra gondol minden nyelésnél a nő, pont úgy érzem magam én is. De Áron módszerével azért sem mérek lázat, mert amit nem tudok az nincs is és reménykedem benne, hogy holnapra jobban leszek. A mai futást viszont kihagytam, de helyette tornázok itt a szobában, mert a hidegben futás gondolatától is rosszul vagyok. 
Domi pénteken nem volt suliban hőemelkedés miatt, de mára sokkal jobban van, ezért elküldtem, mert ma francia dogát írnak, még mindig tart tőle, pedig megdicsérte a tanár többször is, nem tudom mi kéne hogy elhiggye, jó belőle.
Magyarországra megérkezett a csomag amit küldtünk, mindenki örült mindennek, és elindult a mi csomagunk ide, amiket kértünk, kíváncsi leszek mikor fog megérkezni.
Már számoljuk a napokat vissza, mert Áron szabadságon lesz egy hétig 13.-ától, nagyon várjuk már.
Pár kép Limerick-ből:
Tényleg nagyon fújt a szél

 Az ici-pici ember ott a  St Mary katedrális kapujában én vagyok, 

Az Áron mögött messze a katedrális

 A két bástya között Áron áll